+1

2010 június 12. | Szerző: Georgia |

jó fáradt vagyok, agyilag semmi. fizikailag nulla. kéne egy hét szünet. olyan hűvös szobában alvós. persze közben napi két szex legalább:D  hiába, igények azok aztán vannak…

tegnap miután végeztem az isiben, hullaként hazajöttem, és aludni akartam az esti melóig. de nem ment. kutyka folyamatosan macerált. hol egy fél pár zokkert dugott az arcomba, hol valami melltartót, aztán jöttek a bugyik. a legvégén egy darab papucs. ott elfutott a méreg.

aztán már nem láttam értelmét visszafeküdni. felhívtam stellát, jót beszélgetünk. rákészültem az estére. ittam kávét, hogy bírjam. és bírtam. 9 körül kezdtem, és reggel 6ig nyomtam. akkora hajtás volt, azt hittem már néha összeesek, annyira fájtak a lábaim.

dizsi volt, nagyon jó buli! a hátsó udvaron főztünk, ott lehetett ingyé’ enni. aztán elöl meg pénzé’ inni:D

de!

egyszer csak (havonta kétszer van ilyen) beszólt valaki a pult másik oldaláról. én meg nem hagytam. aztán szó-szót követett és addig fajultak a dolgok, amíg a portás fiúk védelembe kellett, hogy vegyenek. hát nem volt egy felemelő érzés azon gondolkodni, melyik pillanatban kapom a pofont… de velem egyik köcsög sem beszélhet így, nekem egyik kis buzi se csapkodja a pultot, és ha kér, akkor kérjen bazmeg és ne utasítson! a buzigyerek! aztán én ezt nehezen tolerálom… meg amúgy is kissé zaklatottabb vagyok. aztán lett ebből nagy balhé. mentőt kellett hívni a kisköcsögnek, mert szétverték a fejét, mert belekötött a portásokba. kamikaze akció.

ahogyan feküdt a földön, annyit azért mondtam neki: helo! gyere be bazmeg, vár a 10 kisfröccsöd, kizsgyerek!

aztán még kicsit átnéztem szerencsétlen hujét, láttam nagyobb baja nincsen így ráhagytam az őt ápoló srácokra. ma vitte haza a kórházból az anyjaapja.

jaj nagyon barmok az emberek, ha piásak!