azért pest megér egy estet…

2010 június 8. | Szerző: Georgia |

 …és most úgy vagyok, hogy fogalmam sincsen… néhány nap alatt ledobtam néhány kilót. néhány nap alatt, alig néhányszor ettem, néhány órát aludtam csak. a tegnap reggelt negyed xanax-szal kezdtem, mert már elviselhetetlen volt az érzés. aztán ma gondoltam egyet, és megpróbáltam magamra rángatni a 25-ös nadrágomat. az ő kedvenc nadrágját… és benne vagyok. nagyon benne… tegnap mértem a súlyomat: 49 kilósan élek. a gyomrom annyira fájt, majdnem ríttam.

elmentem pestre szombaton este. eljött értem egy igazi fekete autóval. még az üvegek is feketék benne. igazi gengszter autó. pedig ő nem az… dehogynem! 😀

szóval ledumáltuk, hogy jön. és én menni akartam. annyira bosszúvágyból, amennyire csak dühös voltam. öltöztem, készültem. izgultam. aztán megérkezett értem K. és én elmentem vele pestre. végigbeszélgettük az utat, nosztalgiáztunk. néha hozzáért a kezemhez, de olyan nem jó érzés volt, vagy nem is tudom… ösztönösen elhúztam mindig. nem a megszokott érintés. aztán elmentünk hozzá, letusoltunk.  átöltöztem, valami kaját előszedett a hűtőből. anyukája készített pudingot, meg valami hideg gyümileves volt. picikét ettem csak, de elég is volt.

jó kis lakása van… pihentünk egy negyed órát, ő meg csak mondta a magáét. ment az a tipikus bugyiban matatós szövege. akartam, nagyon én az a revansot!!! áááá! felejtős.

elmentünk az egyik lányért, aki nagyon messze lakott attól a helytől ahova házibuliba mentünk. ott voltak már sokan. K. volt a legnagyobb arc közöttük. poénos, értelmes, nagyon jól néz ki… sajnos túl jól! táncoltunk, hujélkedtünk, ittunk. K. is ivott, és kezdtem aggódni, hogyan érek én majd haza… mert reggel dolgoznom kellett menni. aztán ahogyan kezdett hajnalban oszladozni a tömeg, fáradtunk is, meg már a hangulat is elült és kezdtek előkeveredni a vízipipák, arra gondoltam, hogy talán ideje lenne menni. mondtam, hogy lassan indulhatnánk, erre K. bevitt az egyik szobába, hogy pihenjünk egyet. lefeküdtünk, ő hozzám bújt, belelehelt a nyakamba. aztán meglepődött, hogy elutasítom. csak mondta, hogy ne féljek, nem akar bántani. és akkor éreztem, hogy nekem még mindig nem jött el az idő arra, hogy mással szexeljek, mást pusziljak, mást érintsek meg. én nem tudok csak biológiából lefeküdni valakivel. nem megy. és még bosszúból sem megy. pedig istenemre, a szándék megvolt…