dzs feat d.

2010 január 26. | Szerző: Georgia |

tegnap felmentem d.-hez. imádtam ott lenni, feküdni mellette, rajta. csak szagolgattam, olyan jó alvásszagú! azt is szeretem benne, hogy a párnába taknyol folyton… persze nem szó szerint. ezt csak mi tudjuk, hogyan van… és pont mondtam neki, hogy ha nem tudnám, hogy egy helyen vagyunk, de megtalálnék egy pézsét úgy, ahogyan csakis ő gyűri egy fújás után: rögtön felismerném róla. 
így vagyok az illatokkal is. van olyan nap, hogy egyáltalán nem tudok szabadulni az elválás gondolatától, mert a buszon reggel megérzem az illatát. és csak pörög minden. veszprémek,  koncertek, a pesti séták, a szerelmes ölelések… ahogy korizni tanított…
jaj… ilyenkor kell nagy levegőt venni, aztán átkapcsolni egy másik adóra. ott is ez megy, baszhatom!
most az van, hogy kurvára rendes volt! megbeszéltük, hogy hagy még egy kicsit, ne essek akkorát. segít úgy leválni, hogy ne kínlódjak. nem fog bántani, nem fog elzavarni és nem fog elutasítani sem. hát nem ő a világ legrendesebb embere? látjátok feleim szümtükkel, ezért olyan “érdekes” a téma…