hidegrázás

2010 január 14. | Szerző: Georgia |

az a hidegrázás, ami olyankor jön, amikor kész vagy. kialvatlan, fáradt, de leginkább depressziós, bánatos. félek, hogyan leszek túl ezen az egészen. mert egyelőre semmilyen kiutat nem látok. bár halni nem készülök, viszont egész nap bőgök. iszonyatosan kegyetlen érzés!-ráadásul még huje is vagyok, mert feljöttem úgy blogolni, hogy nem hoztam magammal zsebkendőt. így írni valamiről, ami fáj…
minden taknyos lesz, amire végzek.
egy szakításban vannak rossz dolgok, vannak jók is. jó, ha megszabadulsz attól, aki a terhedre van. jó, ha egy új képet festhet eléd a jövődről, ami sokkal szebb a jelennél. és jó a szakítás akkor is, ha megbetegít a kapcsolat. az összes más esetben rosszul vagy ilyenkor. én vagyok az összes más eset oldalán, d. pedig azon, ahonnan jó előre nézni.

sosem hittem volna, hogy megtörténik, de nem tehetek ellene semmit. nem szeret, boldogtalan, kiábrándult. fél, hogy elmegy mellette az élet, mert egy ilyen kapcsolatba ágyazta magát. igaza van. későn kaptam észbe. későn mondtam el neki, hogy mi is a helyzet, későn fogtam fel, hogy tényleg elveszíthetem. megtörtént.  rohadt egy érzés erről a helyről. a másikról, ahonnan ő nézi felszabadító.  szerettél már annyira férfit, hogy elengeded? nem akarom bántani. őt nem tudnám.
elengedem, hogy máshol boldog legyen.
van egy közös blogunk. nem fogja tudni, de majd oda írok neki néha. írok, hogy ne érezzem a hiányát. írok, hogy könnyebb legyen . aztán majd amikor már nem látom szükségét, én is kiszállok.

jaj de kibaszottul nehéz!!!